iskola01_Fotor iskola02_Fotor iskola03_Fotor iskola04_Fotor

Szabolcsvezér Általános Iskola

Timár

Házirend

2017.

 

Tartalomjegyzék

AZ INTÉZMÉNY ADATAI. 3

AZ ISKOLA NAGYOBB TANULÓKÖZÖSSÉGEI 3

Jogok és kötelességek. 3

A tanulók jogai 3

A tanulók kötelességei 4

A TANULÓK VÉLEMÉNY-NYILVÁNÍTÁSÁNAK FORMÁI 5

A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁI. 6

AZ ISKOLAI ÉLET MUNKARENDJE.. 6

A TANULÓK ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE.. 6

TANÓRAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOKRENDJE.. 7

Balesetvédelem.. 8

Délutáni foglalkozások rendje. 8

Iskolán kívüli elfoglaltságok, versenyek. 9

Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok. 9

CSENGETÉSI REND.. 10

AZ ISKOLA ESZKÖZEINEK , BERENDEZÉSEINEK, HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE   10

AZ ISKOLA ÁLTAL SZERVEZETT, PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ, ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEKEN ELVÁRT TANULÓI MAGATARTÁS  11

ELLENŐRZŐ KÖNYV, ELEKTRONIKUS NAPLÓ.. 11

MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA, TÁVOLMARADÁSI-, TÁVOZÁSI ENGEDÉLYEK.. 12

Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények. 13

A tanulói késések kezelési rendje. 13

Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése. 14

TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK   14

Egyéb szociális támogatás elvei 14

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 15

JUTALMAZÁS, BÜNTETÉS ISKOLAI ELVEI 16

Az iskolai jutalmazás formái 16

Az iskolai büntetések formái 17

TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK- VIZSGÁK RENDJE.. 18

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 18

Az osztályozó vizsgára vonatkozó egyéb szabályok: 20

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE.. 20

Záró rendelkezések. 24

Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék. 25

 


AZ INTÉZMÉNY ADATAI

  • neve:  Szabolcsvezér Általános Iskola  
  • székhelye: 4466 Timár, Szabadság út 57.
  • fenntartója: Klebelsberg Központ

 

AZ ISKOLA NAGYOBB TANULÓKÖZÖSSÉGEI

  • Az iskolában a tanulók nagyobb közösségén négy évfolyamnyi tanulólétszámot értünk.

A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket.

 

Jogok és kötelességek

 

A tanulók jogai

Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján.

Az iskola minden tanulójának joga, hogy:

  • képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt,
  • igénybe vegye az iskola létesítményeit, az intézmény nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba, kedvezményes étkezés),
  • napköziotthoni, tanulószobai ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön,
  • személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára,
  • tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,
  • érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,
  • vallási- és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön,
  • részt vegyen tanulmányi versenyeken,
  • csak napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján
  • értékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja,
  • szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,
  • véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,
  • képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
  • választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén,
  • kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen,
  • kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon,
  • egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, illetve az iskolavezetés segítségét,
  • családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön,
  • fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny, művészeti oktatás)
  • kérheti átvételét más iskolába.

A tanulók kötelességei

 

Minden tanulónak kötelessége, hogy

  • betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit,
  • tartsa tiszteletben az intézmény pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse,
  • részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon
  • rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,
  • érdemjegyeit napra készen vezesse ellenőrzőjében,
  • az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,
  • közremûködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek
         a rendben tartásában,
  • a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza,
  • segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését,
  • védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, élvezeti cikkek fogyasztása, energia-italok és hasonló készítmények fogyasztása,
  • az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg,
  • A tanulók az iskolai ünnepélyeken lehetőség szerint ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg. (fehér ing, sötét alj)
  • részt vegyen a kötelezõ és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon
  • eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelõen – tanulmányi kötelezettségének,

 

A TANULÓK VÉLEMÉNY-NYILVÁNÍTÁSÁNAK FORMÁI

Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot.

A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákok képviselőinek véleményét. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat.

Kötelező a vélemény kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben.

Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákok véleményét.

A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.

A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson:

-                  minden kérdésről,

-                  az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról,

-                  az iskola működéséről.

A tanuló véleményét

-                  önállóan, saját maga, illetve

-                  a tanulók képviselete útján is elmondhatja.

A vélemény-nyilvánítás formái lehetnek:

-                  személyes megbeszélés,

-                  gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés,

-                  írásos megkeresés, véleménynyilvánítás.

A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a tanulók vélemény-nyilvánítási szabadságát.

Az iskolába beiratkozott tanulók a törvényben meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitótól) gyakorolhatják.

A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁI

A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon:

-                a személyét, illetve

-                a tanulmányait érintő kérdésekről.

A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit.

A tájékoztatás formái:

-              szóbeli tájékoztatás,

-              írásbeli tájékoztatás.

A tájékoztatás a tájékoztatás tartalmának, jellegének megfelelően történhet:

-              közösen, illetve

-              egyénileg.

A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat:

-              az intézményvezető,

-              a nevelőtestület,

-              a szaktanár,

-              oktató-nevelő munkát végző pedagógus.

 

A tanulók az intézmény életét érintő eseményekről a következő lehetőségek szerint tájékozódhatnak:

  • osztályfőnöki órák
  • ellenőrző könyvi bejegyzések
  • hirdetőtábla
  • diákképviselők beszámolói által
  • igazgató beszámolója, éves iskolai munkaterv ismertetése a DÖK fórumán.

 

AZ ISKOLAI ÉLET MUNKARENDJE


A TANULÓK ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE

A  tanulók a délelőtti és délután foglalkozások előtt 15 perccel érkezzenek meg. - Azokért a tanulókért az iskola felelősséget nem vállal, akik
- a délelőtti tanítás befejezése után,
- a délutáni foglakozás megkezdése előtt,
- a délutáni foglalkozás befejezése után (nem tanulószobások és nem napközisek)  az intézmény területén engedély nélkül tartózkodnak.

Ha az intézményben egy adott osztályban elmarad a foglalkozás, a szülőket előző nap írásban kell értesíteni.

Ha a tanítási óra, foglalkozás  rendkívüli esemény miatt marad el és a szülőt az iskola írásban a fent jelölt időpontban nem értesíti, az intézménynek a felügyeletet biztosítani kell.

TANÓRAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOKRENDJE

A tanítási órák délelőtt folynak. Az iskola fél 8-tól fogadja a gyerekeket.
A tanítás az alsó- és felső tagozatos tanulók számára eltérő időben szerveződik.

A tanítási órák

  • alsó tagozatban: 8 órától 12 óra 30 –ig,
  • felső tagozatban: 7 óra 45-től 13 óra 10-ig
  • a délutáni foglalkozások az adott foglalkozásnak megfelelő időtartamig tartanak.

A tanítási órák időtartama 45 perc. Az épületet az ügyeletes nevelő 8 órakor becsukja.

Tanítási órák idején az iskola kapui be vannak csukva. Tanuló az udvart és az épületet csak az ügyeletes nevelő, vagy az osztályfőnök engedélyével hagyhatja el. Szülők és egyéb látogatók kijelölt időpontban látogathatják az épületet. Az épület 12 és 14 óra között nyitva van.

Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik.

A szünetek 10 percesek, a második szünet kivételével, ez 15 percig tart.

A hátsó udvart a szünetben nem használjuk, az épület előtti udvarrészen tartózkodunk.

Rossz idő esetén a szünetet az aulában töltjük.

Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék. Az óraközi szünet tartama nem rövidíthető akkor sem, ha valamilyen ok miatt a tanítási időt rövidíteni kell. Az óraközi szünet rendjét ügyeletes pedagógusok felügyelik. A szünetre a tanulók balesetet okozó tárgyat (körzőt, üveget, stb.) nem vihetnek magukkal.

Ebédelni 12 -től 14 óráig lehet folyamatosan, felügyelet mellett.

Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. Lehetőséget biztosítünk évente pályaválasztási nap megtartására.

A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt, illetve saját órájára a pedagógus meghívhatja a szülőket. 

A tornateremben csak nevelői kísérettel tartózkodhatnak a tanulócsoportok. Iskolánk hagyományos felszerelése:

  • lányoknak: kék tornamez, tornacipő
  • fiúknak: kék tornanadrág, fehér atléta, tornacipő

Gyógytestnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele a szülő beleegyezése után kötelező.

A tantermekben és előadóban csak a szaktanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók.

Balesetvédelem

Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor.

A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának.

A balesetveszélyes eszközöket csak felnőtt felügyeletével használhatják.

Tanulói kísérletek során be kell tartani a szaktanár utasításait.

Az öltözékek legyenek praktikusak, ne akadályozzák a tanulót a feladatok végrehajtásában. A foglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek testi épségüket veszélyeztető ékszert, ruhaneműt.

Az általános balesetvédelmi oktatáson túl a testnevelés, technika, rajz, kémia, fizika, számítástechnika tantárgyak esetében speciális balesetvédelmi oktatásban részesítjük a tanulókat. A számítógép használata csak pedagógus felügyelete mellett történhet. 

A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik.

A folyosók és tantermek ablakait tanuló nem nyithatja ki.

A tanulók a foglalkozási helyiségekben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhatnak.

Tűz esetén riasztásra a folyosókon kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival.

A tanulók hivatalos ügyeiket a tanári szobában a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek.

Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik.

Délutáni foglalkozások rendje

Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők.

A délutáni foglalkozások (napközi, tanulószoba, szakkör, tömegsport, művészeti órák) a tanév órarendje szerinti időpontban zajlanak.

Amíg tanítás vagy bármilyen foglalkozás van az iskolában (napközi, tanulószoba, szakkör, tömegsport, művészeti óra), a tanulókért a foglalkozást vezető pedagógus a felelős.

A foglalkozások megkezdése előtt 15 perccel gyülekeznek a tanulók kijelölt helyen.

A sportköri foglalkozások 14,30 -tól 16 óráig tartanak. A nem iskolai szervezésű sporttevékenységben a tanulók csak szülői felügyelettel és szülői felelősségvállalással vehetnek részt.

A szakkörök a sportköröktől független időpontban szervezendők.

A hitoktatásnak az órarendben biztosítunk helyet, lehetőleg a három felekezetnek egy időben. A tanulók részvétele kötelező.

A könyvtárban  kölcsönzés 12 órától 15 óráig tart a nyitva tartásnak megfelelő napokon. Az olvasóterem minden délután igénybe vehető.

A napközis foglalkozás 16 órakor ér véget.  

A tanulószobai foglalkozásokat  14 óra 30 percig látogathatják a tanulók.

A napközis tanulók csak szülői engedéllyel távozhatnak a délutáni foglalkozásokról.

A tanulók az ebéd ideje alatt felszerelésüket a kijelölt helyen (ebédlői polcon) tartják.

Iskolán kívüli elfoglaltságok, versenyek

A szakköri, nyelvi, zenei oktatásban való részvételeket egyéb iskolán kívüli szakkörök látogatását az osztályfőnököknek, sportegyesülethez való leigazolásukat az iskola igazgatójának jelentsék a tanulók.

A tanulók iskolán kívüli (iskolai szervezésű, tanulmányi, sport) versenyeken pedagógus kísérettel vehetnek részt.

Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok

 

Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket első osztályos korukban megismerhetik a diákok.
Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést fizet.


 CSENGETÉSI REND

Alsó tagozat Felső tagozat
1. óra 8.00 -   8.45 7.45 - 8.30
2.óra 8.55 -   9.40 8.40 - 9.25
3.óra 9.55 - 10.40 9.40 – 10.25
4.óra 10.50 - 11.35 10.35 – 11.20
5. óra 11.45 - 12.30 11.30 - 12.15
6. óra   12.25 – 13.10

 

 

AZ ISKOLA ESZKÖZEINEK, BERENDEZÉSEINEK, HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE

Tanulóknak az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Az iskolába behozott értéktárgyakért felelősséget nem vállalunk (ékszerek, mobiltelefon, pénz, walkman, stb).

A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező.

Az intézményi és magántulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló szülője, gondviselője anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag  és fegyelmileg felelős.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek  jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.  A  kártérítés mértékét a mindenkori jogi szabályok rögzítik.

A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáru, kábító- vagy stimuláló hatású készítmény) árusítása, fogyasztása.

A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik.

A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el.

A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) elvégezni a visszarendezést.

Ünnepélyeken a sötét nadrág, illetve szoknya és fehér ing, illetve blúz a megfelelő öltözék.

Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása.

A tanuló nem tarthat magánál tanítási órát zavaró eszközt, valamint fegyvert és fegyvernek minősülő dolgokat (szúró, vágó, robbanó, tüzet okozó).

A tanulótól az ilyen eszközt elvesszük, és azt csak a szülő kaphatja vissza.

A tanuló az intézménybe mobiltelefont, adathordozásra alkalmas eszközt, fényképezőgépet, vagy nagyobb értékű műszaki eszközt nem hozhat. Ezek elveszítéséért, rongálódásáért az intézmény felelősséget nem vállal.

AZ ISKOLA ÁLTAL SZERVEZETT, PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ, ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEKEN ELVÁRT TANULÓI MAGATARTÁS

A tanulóval szemben - az iskola által szervezett, pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - iskolán kívüli rendezvényeken elvárt magatartás normái megegyeznek az iskolai élet követelményeivel. A közösségi együttélés normáinak megtartását kötelezően elvárjuk mindenkitől, aki az intézmény területén tartózkodik.

A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény értelmében az intézmény teljes területén TILOS A DOHÁNYZÁS!

ELLENŐRZŐ KÖNYV, ELEKTRONIKUS NAPLÓ

 

Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti.

A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni.

Az intézményben vezetett elektronikus naplóban a szülő a saját gyermekére vonatkozó adatokat tekintheti meg. Az adatokhoz való hozzáférésben a tanuló osztályfőnöke nyújt segítséget a szülő számára.

 

MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA, TÁVOLMARADÁSI-, TÁVOZÁSI ENGEDÉLYEK

 

Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell.

Igazolások leadása, elfogadása:

  • Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán.
  • A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.
  • A szülő 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat gyermeke számára.
  • Távolmaradási engedélyt 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat.
  • Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni. Az orvos által kiadott igazolás szintén elfogadható.
  • A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult.

 

A mulasztás igazolható:

  • a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra.
  • a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta,
  • a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról lehetőség szerint már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét.

 

Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után.

Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló, de a naplóban távollétét jelölni kell.

A nevelési-oktatási intézmények működését szabályozó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján a mulasztásokkal kapcsolatos intézkedések a következők:

  • Az igazolatlan mulasztásról az iskola tértivevényes levélben értesíti a  szülőt.
  • Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét.
  • Ha a tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles értesíteni a jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot.
  • 30 igazolatlan óra esetén az iskola ismét értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.
  • „Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.”

 

Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét.

Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények

 Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről.

Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el.

A középfokú oktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

A tanulói késések kezelési rendje

 

A napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe lehet venni.

A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.

 

 tanköteles tanuló esetében:

  • első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése
  • tízedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése
  • a tízedik igazolatlan óra után: a Járási Gyámhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat,.
  • a harmincadik és ötvenedik igazolatlan óra után: Gyermekjóléti Szolgálat, a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az étkezési térítési díjak befizethetők az élelmezésvezetőnél. A szülő által befizetett térítési díj visszafizetésére csak indokolt esetben van lehetőség. Amennyiben a térítési díjat a szülő nem fizeti be, illetve díjhátralék keletkezik, az intézmény a szülőt és a jegyzőt erről írásban értesíti. A tartozás kiegyenlítéséig a gyermek étkeztetését nem tudja az intézmény vállalni.

Indokolt esetben a szülő által benyújtott kérelemmel igényelhető a részletfizetési kedvezmény, melyet az intézményvezető bírál el.

Egyéb szociális támogatás elvei

A tanulók szociális támogatásának megállapítását az intézmény a mindenkori törvényi rendelkezések alapján végzi. (Vonatkozik ez az étkezési térítési díjakra, illetve a tankönyvtámogatásra.)

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI

  • A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik.
  • Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) a körzetében található.
  • Tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogait ettől az időponttól gyakorolhatja.
  • A tanköteles tanulókat az intézmény által meghatározott és meghirdetett időpontban kell beíratni.
  • Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató dönt.
  • A beírás feltétele: az óvoda ajánlása, óvodai szakvélemény. A szakvéleményt csak az az óvodás gyermek kaphatja meg, aki szellemi, biológiai, egészségügyi szempontból az iskolaérettségi vizsgálaton megfelelt.
    Ha az óvoda a gyermeket nevelési tanácsadóba küldi, úgy annak a véleménye alapján kerülhet iskolába.
  • Többszöri eredménytelen tanévvégzés után az intézmény kérheti a tanulási képességeket vizsgáló bizottság javaslatát a további képzés módjáról.

 

Az első osztályba történő beiratkozáskor kell bemutatni:
a gyermek születési anyakönyvét
• a szülő személyi igazolványát
• a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt
• a nevelési tanácsadó felvételét javasló szakvéleményét
• szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:
• a tanuló anyakönyvi kivonatát
• a szülő személyi igazolványát
• az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,
• az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Napköziotthonos, tanulószobás, iskolaotthonos foglalkozásokra való felvétel elvei

 

Az alsó tagozatban lehetőségeink szerint iskolaotthonos oktatást szervezünk (főként első osztályban). Erre az oktatási formára a tanulóknak külön jelentkezniük nem kell.

Napköziotthonba elsősorban azok a tanulók nyernek felvételt, akiknek a szülei munkahellyel rendelkeznek, illetve azok, akinek sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.

A tanulószobai foglalkozásokat évfolyamtól függetlenül minden tanuló látogathatja.

Tanulószobai és napközis foglalkozásokra a tanév első hetében jelentkezhetnek a tanulók.

 

A köznevelési rendszerben (iskolában) hozott döntésekkel kapcsolatos szabályokat a 2011. évi CXC. tv a nemzeti köznevelésről szabályozza

JUTALMAZÁS, BÜNTETÉS ISKOLAI ELVEI

Az iskolai jutalmazás formái

 

  1. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

-          szaktanári dicséret,

-          napközis nevelői dicséret,

-          osztályfőnöki dicséret,

-          igazgatói dicséret,

-          nevelőtestületi dicséret.

  1. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

-          szaktárgyi teljesítményért,

-          példamutató magatartásért,

-          kiemelkedő szorgalomért,

-          példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

  1. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
  2. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

  1. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Az iskolai büntetések formái

 

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetõ. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelezõ, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú  tanuló esetén e jogot a szülõ gyakorolja.

A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülõjét értesíteni kell.

A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését elõadja.

A fegyelmi büntetés lehet

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,

d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,

e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

f) kizárás az iskolából.

 Tanköteles tanulóval szemben az  e)–f) pontban  meghatározott fegyelmi

büntetés csak rendkívüli vagy ismétlõdõ fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülõ köteles új iskolát, keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában  történõ elhelyezése a szülõ kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik

iskolát  kijelölni számára.A  d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A  c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvetõ szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályairól az SZMSZ-ben kell rendelkezni.

Azt a tanulót, aki

-          tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-          vagy a házirend előírásait megszegi,

-          vagy igazolatlanul mulaszt,

-          vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések  lehetnek

     -    szaktanári figyelmeztetés;

-          napközis nevelői figyelmeztetés;

-          osztályfőnöki figyelmeztetés;

-          igazgatói figyelmeztetés;

-          tantestületi figyelmeztetés.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni.

 

TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK- VIZSGÁK RENDJE

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

-          osztályozó vizsga,

-          pótló vizsga,

-          javítóvizsga.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha

-          a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-          engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-          ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-          ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

 Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

 Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

-          osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

-          javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI
VIZSGA
ALSÓ TAGOZAT
Magyar nyelv írásbeli szóbeli  
Magyar irodalom írásbeli szóbeli  
Idegen nyelv írásbeli szóbeli  
Matematika írásbeli szóbeli  
Erkölcstan   szóbeli  
Környezetismeret írásbeli szóbeli  
Ének-zene   szóbeli gyakorlati
Vizuális kultúra     gyakorlati
Életvitel és gyakorlat     gyakorlati
Testnevelés és sport     gyakorlati
FELSŐ TAGOZAT
Magyar nyelv írásbeli szóbeli  
Magyar irodalom írásbeli szóbeli  
Idegen nyelv írásbeli szóbeli  
Matematika írásbeli szóbeli  
Erkölcstan   szóbeli  
Történelem   szóbeli  
Természetismeret írásbeli szóbeli  
Fizika írásbeli szóbeli  
Kémia írásbeli szóbeli  
Biológia írásbeli szóbeli  
Földrajz írásbeli szóbeli  
Ének-zene   szóbeli gyakorlati
Hon- és népismeret   szóbeli  
Vizuális kultúra     gyakorlati
Informatika   szóbeli gyakorlati
Technika, életvitel és gyakorlat     gyakorlati
Testnevelés és sport     gyakorlati

Az osztályozó vizsgára vonatkozó egyéb szabályok:

A magántanulót az osztályozó vizsga előtt 15 nappal kell értesíteni.

Az osztályozó vizsga időpontja tanévenként június első hete.

A követelményekhez szükséges tananyag kijelölése az adott osztályban tanító szaktanárok feladata.

Az osztályozó vizsgára a magántanuló önállóan készül, a szaktanár segítséget nyújthat.

Javítóvizsga időpontja tanévenként augusztus utolsó hete.

Javító- és osztályozó vizsgán az akkor nyújtott teljesítményt kell figyelembe venni. A továbbhaladás feltétele a helyi tantervben megállapított minimum követelmények teljesítése.

Az integrált oktatásban résztvevő eltérő tantervű, sajátos nevelésű igényű tanulókat május utolsó hetében vizsgáztatjuk. A vizsga nem kötelező, a tanulók tanév közbeni teljesítményük alapján is értékelhetők.

 Az iskola a szülőket gyermekük előmeneteléről, értékeléséről tájékoztató füzet és bizonyítvány használatával tájékoztatja

 

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

Jogszabályi háttér:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.CXC. törvény

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet

Az iskola a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló

110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet és a kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

szóló 51/ 2012. (XII.21.) EMMI rendelet

A tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014 (III: 12.) EMMI rendelet módosítása:

Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek és az 1-2. évfolyamos tanulók tankönyveinek kivételével -, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány nyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, továbbá az iskolával jogviszonyban álló tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében és az iskolai tankönyvellátás rendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. Az iskolai házirend és az iskolai tankönyvellátás rendje által megállapított tankönyvellátási szabályok nem vonatkoznak a munkafüzetekre és az 1-2. évfolyamos tanulók tankönyveire. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának.

A tankönyvfelelős feladatai:
• A közoktatási tankönyvjegyzék megjelenésének függvényében a szakmai munkaközösségektől, vagy a tantárgyat tanító pedagógusoktól átveszi a következő tanévben alkalmazni kívánt tankönyvek listáját (a tankönyvek kiadóját, raktári számát, címét, szerzőjét).
• Osztályonként listát készít az egyes tantárgyakhoz tartozó tankönyvekről az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal egyeztetve.
• Összegyűjti a tanulói igényeket az egyes tankönyvek példányszámairól.
• A fenntartó és a jogszabály által meghatározott határidőig a tanulói igények és a belépő osztályok becsült létszámának figyelembe vételével elkészíti a tankönyvrendelést.
• Június 15-ig az igények figyelembe vételével módosítja a tankönyvrendelést.
• Szeptember 15-ig elkészíti a tankönyvek pótrendelését
• A megérkezett tankönyvek közül előkészíti az iskolai könyvtáros részére bevételezésre azokat a tankönyveket, melyekhez könyvtári kölcsönzéssel juthatnak a tanulók.
• Augusztus utolsó hetében az évfolyamonkénti rendnek megfelelően kiosztja a tanulóknak a tankönyveket.
• Az egész tanév során biztosítja – a jogszabályoknak megfelelően – az alkalmazott tankönyv beszerzésének lehetőségét. A tankönyvfelelőst munkájáért díjazás illeti meg. A díjazást a könyvtárellátótól a KLIK-en keresztül fizeti az intézmény.

Az iskola a tanulói részére tankönyvtámogatást biztosít. A tankönyvtámogatás módjai a következők lehetnek:
Normatív kedvezmény illeti meg azt a tanulót, aki:

• tartósan beteg,
• a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
• három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él,
• nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy
• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

A felsorolt esetekben a tanulók iskolai könyvtári kölcsönzéssel ingyenesen juthatnak tankönyvhöz. A tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítése alól az iskola igazgatója egyedi elbírálás alapján mentesítheti a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét. Az iskolai könyvtáros augusztus utolsó hetében állományba veszi azokat a tankönyveket, amelyekhez a tanulók könyvtári kölcsönzéssel juthatnak hozzá.

A pedagógus a hivatalos tankönyvjegyzék megjelenését követően kiválasztja az alkalmazandó tankönyveket. A tankönyvválasztást követően újabb tankönyv megrendelésére már nincs lehetőség. A tankönyv kiválasztásakor vegye figyelembe az alábbi ajánlásokat:
• A munkaközösségek megállapodása értelmében az egy évfolyamon a tanulók ugyanazt a tankönyvet kapják.
• A kiválasztott tankönyvcsaládot felmenő rendszerben végig alkalmazzák.

Az igazgató feladata:

¾    felelős az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért,

¾    megalkotja a tankönyvellátás helyi rendjét,

¾    kijelöli a tankönyvellátásért felelős személyt,

¾    egyeztet a szükséges szervezetekkel, (tantestület , SZMK),

¾    kapcsolatot tart a tankönyvellátásban érintett valamennyi iskolán kívüli szervezettel (a fenntartó tankerülettel)

A tankönyvellátásért felelős személy: az igazgatóhelyettes és az iskolai könyvtáros pedagógus.

Tankönyvfelelős feladata:

¾    tartja a kapcsolatot az iskolában valamennyi, a tankönyvellátásban résztvevő személlyel,

¾    tartja a kapcsolatot a szülőkkel,

¾    a szaktanárok segítségével osztályonként összesíti a tankönyvlistát,

¾    az osztályfőnökök segítségével felméri a szülők igényét a rendeléssel kapcsolatban, és annak

¾    megfelelően módosítja a rendelés darabszámát,

¾    tartja a kapcsolatot a KELLÓ-val,

¾    lebonyolítja a tankönyvrendelést, intézi a pótrendelést, a lemondást

¾    a normatív támogatásra felhasználható keretösszeg alapján a tankönyvrendelést egyezteti a

¾    szaktanárokkal

¾    az osztályfőnökök segítségével dokumentálja és összesíti a normatív kedvezmény iránti jogosultságot,

¾    átveszi az iskolába érkező tankönyveket, megszervezi azok kiosztását,gondoskodik a visszáruról,

¾    a használt tankönyvek begyűjtését koordinálja.

Az iskolatitkár feladata:

¾    összegyűjti a szülői beleegyező illetve igénylő nyilatkozatokat

¾    aktualizálja a diákok adatait

¾    elkészíti, összesíti a szülők igénylési nyilatkozatát és továbbítja a tankönyvfelelősnek

¾    tartja a kapcsolatot az igazgatóhelyettessel.

A munkaközösség-vezető feladata:

¾    a tankönyvrendelés szakmai szempontok alapján történő koordinálása

¾    a tartós tankönyv választásának előnyben részesítése

¾    egységes tankönyvcsaládok használatának szorgalmazása

¾    megrendelni kívánt tankönyvek évfolyamonkénti összesítése és továbbítása

¾    használt tankönyvek év végi begyűjtésének felmérése

Az osztályfőnök feladata:

¾    összegyűjti és továbbítja a kedvezmény iránti igénylőlapokat

¾    részt vesz a tankönyvek tanév elején történő kiosztásában

¾    összegyűjti és továbbítja a szülők rendelési igényét tartalmazó nyomtatványt

A szaktanár feladata:

¾    tankönyvválasztás

¾    tartós tankönyvek év végi begyűjtése

A könyvtárosi feladatok:

¾    bevételezi az állam által ingyenesen biztosított tankönyveket

¾    gondoskodik azok kikölcsönzéséről és tanév végi begyűjtéséről

¾    bevételezi a normatív kedvezményből beszerzett tartós tankönyveket

¾    gondoskodik azok kikölcsönzéséről és tanév végi begyűjtéséről

¾    rendszerezi a begyűjtött használt tankönyveket

¾    gondoskodik azok napköziben való elhelyezéséről és kiadásáról

A tankönyvellátás rendjéről szóló dokumentum a hatályba lépő jogszabályok szerint év közben módosítható.

A tankönyvellátás rendjéről szóló dokumentumot a szülői szervezet 2017.09.01.-jén véleményezte.

A tankönyvellátás rendjéről szóló dokumentumot az Intézményi Tanács 2017.09.01.-jén véleményezte.

A tankönyvellátás rendjéről szóló dokumentumot a Diákönkormányzat 2017.09.01.-jén véleményezte.

A tankönyvellátás rendjéről szóló dokumentumot a Nevelőtestület 2017.09.01.-jén véleményezte, elfogadta.

Jelen eljárásrendben megjelölt határidők a központi feladatellátás és a kiadott rendeletek függvényében módosulhatnak.

        A tankönyvekkel kapcsolatos további szabályozást a Tankönyvtári szabályzat részletezi.

Záró rendelkezések

A Házirend nyilvános, a nevelői szobában és a tantermekben bárki számára hozzáférhető.

A tanuló beíratásakor, valamint a szabályozás érdemi változtatása esetén a Házirend egy példányát át kell adni a szülőnek, tanulónak.

A házirend hatálya:
 Az intézmény egész területére, alkalmazottaira és az iskolahasználók egészére vonatkozik, aki az intézmény területén tartózkodik.

A felülvizsgálat rendje:

A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül (törvényi, szervezeti változás, illetve az érintettek írásbeli kérelmére).

 

Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék

  

 A Házirendet a nevelőtestület 2017.09.01-én elfogadta.

 A Házirend életbelépésének időpontja: 2017.09.01.

2017. szeptember 1-jén a Szülői Munkaközösség, valamint az iskolai diákönkormányzat és az Intézményi Tanács képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.

Oroszné Ludas Beáta - SZMK elnöke

Natkóné Lakatos Beáta - DÖK elnöke

Prokop Józsefné - Intézményi Tanács elnöke

Tóthné Márton Mónika - Igazgató